|
|
|
... földön. Magyariak dolgát
én szó nélkül többé nem hagyom, ha fejemet is veszik miatta! Mert előbb
voltam én magyar s csak azután szent!
- Veled megyek, László! - ujjongott föl Margit. Szeme csillogott
s szép barna orcája kipirult.
- Mi Urunk, el ne hagyj... - sopánkodott Erzsébet sápadtan - baj
lesz ám ebből, nagy baj, megláss... |
|
|
|
|
|
|
|
... besélnék.
- Bort is raboltak délben. Itt van a saroglyában.
- Nem isik a terek, te!
- Dejszen nem török ez egy se, mikor bort lát.
- Na, akkor nekem innepem ván - ujjongott a cigány -, olyan nótát pikulázsok nekik, hogy még táncra is kerekednek tûle.
A félszemû janicsár az imádság végeztével nem indította meg a kocsikat. A hegytetőről m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
MÓRICZ ZSIGMOND
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG
TARTALOM
ELSÕ FEJEZET
amelyben egy kisdiák elveszíti a kalapját, s emiatt késő télig hajadonfővel jár szegényke esőben, hóban, míg csak a közömbös világ is észre nem veszi a rendellenes állapotot
MÁS... |
|
|
|
|
|
|
|
... Rendben. Ott leszek!
Zina azt sem tudta, hogy ért vissza a nagylaborba, képtelen volt a munkájára koncentrálni, a mikroszkóp mutatta kép össze¬futott a szeme előtt. Legszívesebben ujjongott, táncra perdült volna, világgá kiáltotta volna, hogy Kormoránnal fog randevúzni, a föld legvonzóbb és minden bizonnyal legnagyszerűbb férfijával. Baba hozzálépett, kérdezte, hogy áll... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... felé.
Elefánt nagyságú majmok százai és százezrei,
milliók és százmilliók vették a nagy Rámát körül.
Rámát a fán-lakók teljes népe követte lelkesen;
örvendezett és ujjongott a Szugríva-vezette had.
Vígan ugrálva, szökdösve tolongott a majomsereg,
vakogott, kurrogott, bömbölt, rikoltozott, kiáltozott.
Útközben illatos mézet ettek, s édes gyümölcsö... |
|
|
|
|
|